Elnézést kérek a szóhasználatért, talán túl fiatalos, talán túl pongyola. Azt gondolom, hogy pontosan kifejezi azt, amiről írni szeretnék. A fentieket ellensúlyozandó, legyen itt egy Vonnegut idézet is:
Isten, adj nekem derűt és nyugalmat, hogy tudomásul vegyem mindazt,
amin úgysem változtathatok, bátorságot, hogy változtassak azon,
aminek megváltoztatására képes vagyok és bölcsességet, hogy mindig
megmondhassam, mi a különbség a kettő között.
Ez az imádság „Az ötös számú vágóhíd” főszereplőjének, Billy Pilgrim rendelőjének falán található. Bár itt szó sincs olyan traumákról, amelyekről a regény szól, de mégis idevalónak éreztem az idézetet. Rajtam is sokszor segített ez az ima, hogy „tovább járassam életem gépezetét.” Amikor újra fel kellett építenem az egzisztenciánkat, hogy a jó képességű gyerekemnek biztosítsuk a továbbtanuláshoz a lehetőséget, akkor először jött a stressz és a para. Mi kétkeresős család vagyunk, és ha bármelyikünk kiszáll – akaratlanul is – a mókuskerékből, megroppan a család. Ahogy az MLM-es munkát megismertem, arról már írtam. Most inkább azokat a kompetenciákat sorolnánk fel, most már mindkettőnk nevében, amelyek szükségesek ahhoz, hogy belekezdjen valaki ebbe a feladatba, és ne csak belekezdjen, hanem sikeres is legyen. A kompetencia összetevői: ismeretek, készségek, személyes értékek, attitűd, személyiség, motiváltság. Kompetensnek lenni, annyi, mint „hozzáértőnek” lenni. Olyan helyzetben lenni, amelyben intézkedni, dönteni, és cselekedni tudunk, tágabban értelmezve meg tudjuk oldani a problémáinkat, illetve bánni tudunk a környezetünkkel. Ez az alapja a mi munkánknak is. Az évek során felhalmozódott tudásodat, készségeidet felhasználva, a megfelelő hozzáállással kezdesz a munkának. A személyiség Te vagy, motiváció pedig egyszerűen annak a megfogalmazása, hogy mit kezdesz a megkeresett jövedelmeddel. Nem valami ördöngösség, hisz ezt tesszük nap mint nap, amikor a gyerekeinket neveljük, a családunk életét egyengetjük. Szóval, no stressz, no para…..
Andi